Részlet a könyvből:
– Bet!
– Beth!
– Besz!
– Betsey!
– Betty!
Igy hangzottak a nevek, melyek szép sorjában eredtek az Ilonavár pompás terméből a mi különös szokása volt Sam testvérnek és Sib testvérnek, mikor falusi házuk vezetőjét szólitották.
Az Erzsébet névnek eme családias megröviditései azonban ép oly hatás nélkül hangzottak el e pillanatban, akár csak teljes nevén szólitotta volna valaki azok viselőjét.
Megjelent ellenben a szalon ajtajában Patridge intendáns, skót sapkáját kezében tartva.
Patridge két barátságos arczu urhoz intézte szavait, kik a nagy ablak mélyedésében ültek, mely három festett táblájával a ház homlokzatából kiszögellett.
- Az urak Besz asszonyt hivták, mondá, Besz asszony azonban nincs itthon.
– Hát hol van, Patridge?
– Miss Campbellt kiséri, ki a parkban sétálgat.
Az urak egyikének intésére Patridge méltósággal visszavonult.
Sam és Sib testvérek – tulajdonképen Sámuel és Sebestyén – Miss Campbell nagybátyái voltak.
Régi nemzetségü, a felvidék ősi családjából származó skótok, együttesen százhuszévesek, mindössze tizenöt havi korkülönbséggel az idősb Sam és fiatalabb Sib közt...