Mi az, hogy idő?

Az Illyés-kiadások legfrissebb eredményeként most egy új szemléletű kötetet tarthat a kezében az olvasó. Az eddig felsorolt művek elkészítéséhez elengedhetetlen kutatások során egyre több Illyés Gyula által írt publicisztika és kiadásra váró novella került elő. Olyan elfeledett írások, amelyek vagy kiadatlanul lappangtak, vagy első megjelenésük után már nem kerültek gyűjteményes kötetbe. A tárcák, pamfletek, rövid esszék első darabjai az 1930-as évek elején keletkeztek, míg az utolsók az 1970-es évek végén, így lényegében átívelnek az egész életművön.

Ezen írásokból egy új kép tárul elénk a szerzőről: ez az Illyés Gyula éppolyan érzékenyen reagál a társadalom működésének hibáira vagy az emberi természet jellegzetességeire, mint a Puszták népe írója, azonban témáiban szívesen merít a hétköznapi élet apró, jelentéktelennek tűnő pillanataiból. És teszi ezt a tőle megszokott iróniával – a minden önportréjában fellelhető –, öniróniával. […]

E ritka és elfeledett publicisztikákat azzal a szándékkal válogattuk össze és tárjuk most az olvasó elé, hogy Illyés Gyulát e kevésbé ismert oldaláról mutassuk be: az emberiség, a világ, az ország, a magyarság sorsán töprengő és tépelődő író helyett a könnyebb témákról is elegánsan mesélő, finoman humoros embert. Ugyanakkor, ahogy Illyés eredeti szándéka is lehetett, ezek az írások elsősorban szórakoztatni, elgondolkodtatni akarják az olvasót, egy-egy pillanatra kiragadni saját mindennapjaiból.

Az NKA támogatásával.