1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények meg a többi itt élo nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel, és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnotol megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárno megkérdezte, mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték ofelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárno elovette aranypennáját, és gyöngybetukkel írta a latin nyelvu alapító okiratra: Legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a soknemzetiségu város legyen példája a különbözo nációk békés egymás mellett élésének. Eltelt több mint 250 év. Neoplanta ? azaz Újvidék ? népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekrol Lazo Pavletia szerb fiákeres mesél.