Nevető betegek

(E-könyv)

"De ami ma történt, mégis kihozott a sodromból, nem a következményektol való aggodalom miatt: maga az eset volt utálatos és bántó. Délután furcsa jó hangulatban voltam, nem tudtam, miért, mintha egy kicsit részeg lennék. Groteszk eloadást tartottam novéreimnek, amelyben tanáraim szerepeltek egy süllyedo mentocsónakon, mindegyik a maga hangján és rögeszméjével. Többször kikukkantam a konyhába, s elragadtatással állapítottam meg, hogy végre kedvenc vacsorám készül, amiért hetek óta harcoltam hiába: lecsós kolbász, belévert tojással és juhtúrós galuska. Még Lujzával is igyekeztem kedves lenni, de o nem ment bele a játékba, sot egyre kellemetlenebb és élesebb lett. Nyersen kikergetett a konyhából, s mikor észrevette, mennyire örülök a vacsorának, gonosz arccal és gúnyosan célzást tett rá, hogy nem olyan biztos, vajon mindenki vacsorázik-e ma ebben a házban. Ezen nagyon elcsodálkoztam már akkor, de csak sokkal késobb, hónapok múlva támadt fel bennem a kínos gondolat, amitol most se tudok szabadulni, hogy szándékosan csinálta aznap kedvenc ételemet, fokozni bunhodésemet, tehát elore kitervelte az összetuzést, o provokálta ki." (részlet)