Barbárok

(E-könyv)

A kötet az 1923 és 1932 között született írásokból ad bo válogatást. Elso pillantásra feltuno, milyen sokféle tematika, mennyiféle helyszín torlódik egymás mellé ezekben az írásokban: egy országjáró író megfigyelései bontakoznak elo bennük. Ország- és Budapest-járó író megfigyelései, ahogyan kisregényekben , úgy elbeszélések, karcolatok mufajában is egyre többet foglalkoztatja Móriczot a pesti élet, a külvárosi szegénység, egy körrel beljebb az úgynevezett középosztály, a kereskedok, hivatalnokok világa. De régi motívumait is ott találjuk, a férfi-no kapcsolatok, a nemiség frusztrációival vívódó figurák jelennek meg sorra. Két novella (A királyné, Titok) miatt az ügyészség szeméremsértéssel vádolta meg az írót, miközben a Titok nem más, mint a magyar irodalom elso pszichológiai igénnyel született darabja a nové érésrol, az elso menstruációról. A remekmuvek azonban ebben az idoszakban is a vidéki Magyarország rettenetérol adnak képet. Közülük a Barbárok a XX. századvégi minimalista próza elofutára, töménységében páratlan alkotás, A kondás legszennyesebb inge a földbe ásott gyerekfigurájával a nyomor emblémája lett itthon, az Esoleso társaság pedig a változatlanság, változhatatlanság dermedt képét adja. Móricz Zsigmond életmuvének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe veheto Móricz-monográfia, az ?újraolvasó? tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekmuvek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására.