Barangolások

(E-könyv)

JELES SZÓBELI ÉRETTSÉGI 2150-BEN A MAGYAR IRODALOMBÓL - Kovács János! - Jelen. - Szíveskedjék közelebb gurulni a mikrofonhoz. Álljon be a vetítotükörbe. - Parancsoljon, értelmességed. - Megállapítom, hogy Kovács János jelentkezett, azonossági vizsgálata jogeros. Jeles osztályvizsgája és szintén jeles írásbeli dolgozata után szóbeli érettségire bocsáttatik a magyar irodalomból. Tanelnök úr ezt tudomásul veszi? - Tudomásul veszem, tanár úr. Tessék kezdeni. - Kovács, az ön szorgalmáról és elomenetelérol különösen az utóbbi években, mindannyian csak a legnagyobb elismeréssel beszélhettünk. Reméljük, hogy most, mikor középiskolai képzettségérol kell számot adnia, mielott az élet iskolájába lép, a kiküldött állami bizottság és foagyú elnökünk (meghajlik) szellemi jelenlétében, nemcsak tulajdon intelligenciájáról és tudásáról tesz majd tanúságot, de ennek az intézetnek hagyományaira és pedagógiai módszerére is kedvezo fényt fognak vetni az ön válaszai. - Mindent meg fogok tenni, értelmességed. - Tehát figyeljen. Néhány általános és néhány személyszeru kérdésben fogjuk összefoglalni a huszadik századbeli magyar irodalom lényegét és fobb irányelveit, ha jól tudom, kiosztott tétele erre a korra vonatkozik. - Igenis, értelmességed. - No, mondja meg - hogy a végén kezdjük -, melyik eseménnyel szoktuk lezárni a huszadik századbeli magyar irodalmat, sok más kulturális és tudományos folyamattal együtt? - Az 1986-os üstököskatasztrófával. - Helyes. Beszéljen errol valamit. - 1986. június 22-én Földünk összeütközött egy gáznemu állapotban lévo üstökös csóvájával, illetve keresztülhaladt ezen a csóván. A végtelenbol érkezo gáztömeg, különleges vegytani összetétele következtében, mindent épen hagyott, csak az akkor divatos beturögzíto anyagot, az úgynevezett papirost pusztította el mindenütt a világon, tehát minálunk is, semmivé váltak a könyvtárak, lexikonok, anyakönyvi kivonatok, sok száz, sot sok ezer év felgyult anyaga és adaléka, amikbol adatainkat és ismereteinket merítettük. Utána elölrol kellett kezdeni mindent, új beturögzíto anyagunk a mézgavas lett, s minden a múltra vonatkozó ismeretet sebtiben kellett összeszedni szájhagyományok alapján, azoknak emlékezotehetségére utalva, akik a kultúrkatasztrófa után rendelkezésére állottak a tudománynak.   (részlet)