Néztem, ahogy ott ült. Csöndesen és valósággal szeméremmel és mosollyal. Ártatlan ember, aki soha életében annyira nem bántott senkit, hogy valakin mosolygott volna. Még nem is önmagán mosolygott: azon, amit gondolt. Befelé. Eldiskurált azzal, aki önmaga volt. Hallgatta azt, amit belole valaki kibeszélt s helyette írni szokott, ha írt.
Raktári kód:
137112
Oldalszám:
156
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
380 Ft
Adatok
Néztem, ahogy ott ült. Csöndesen és valósággal szeméremmel és mosollyal. Ártatlan ember, aki soha életében annyira nem bántott senkit, hogy valakin mosolygott volna. Még nem is önmagán mosolygott: azon, amit gondolt. Befelé. Eldiskurált azzal, aki önmaga volt. Hallgatta azt, amit belole valaki kibeszélt s helyette írni szokott, ha írt. Szindbád a csodálatos hajós volt ez a valakije. A második énje, aki helyette bolyongott e földi tereken, s o szerette, hogy oly huséges hozzá, s mindig, mindenhová elkíséri. A múltba és a régmúltba. Távoli vidékekre és a közeli rekettyésekbe. Gyermekkorának podolini ódon klastromába, hol kisdiák volt, ahol úgy meggazdagodott élményvilága és ahonnan úgy megnyílt fantáziájának a kapu, északra és keletre és a históriába?
#Móricz Zsigmond
#
#Móricz Zsigmond
#
Vélemények
Hírek
