Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elo, hogy az olvasó azt higgye, hogy az valóban megtörténhetett, ez a regény egy olyan koreseményt fog eloadni, mely ?még? nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni tényeket és alakokat, a jövo korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik!
?Az Otthon, mint tudjuk, részvényekre alakult állam. Kétszázezer ember összeállt (félig önkényt, félig kénytelenül) egy részvénytársulat és kereskedelmi telep alakítására. Ezek voltak egy egész ország ifjú értelmisége, iparosai, kereskedoi, földészei, ép, egészséges fegyverviseloi. Törzsvagyonuk volt háromszázmillió aranyban és ezüstben, melyre a társulat bankja hatszázmillió bankjegyet bocsáthatott ki, eszerint minden egyes férfi részvénye lett háromezer forint. Egynél több részvénye senkinek sem lehet, s az el nem idegenítheto, el nem adható, le nem foglalható. A részvényt csupán két eset alterálja. Az egyik az olyan buntény, mely számuzetéssel toroltatik meg, akkor a részvény törlesztve van, a másik a nosülés. Amint a részvényesek egyike megházasodik, a no is a részvényesek sorába íratik be, s az alaptoke annyival többfelé oszlik meg, ha mind megnosültek az alapítók, a részvény fele értekre száll le. Ha elválnak a házasok, a no részvénye sajátja marad, s az elvált férj, ha újra nosülni akar, az új no részvényét tartozik az alaptokének megtéríteni. Ha új férfi akar megtelepülni az Otthonban, a ráeso részvényt befizeti az alaptokének: enélkül csak átutazó idegennek tekintetik. Ugyanez, ha polgárjogát bunéért elveszti, befizetett részvényösszegét visszakapja.?
A könyv két kötetben kapható.