Móricz Zsigmond életmuvének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe veheto Móricz-monográfia, az ?újraolvasó? tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekmuvek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására. A két regény (kisregény) az 1910-es évek elején, lényegében Az Isten háta mögött írásával azonos idoszakban született, s Móriczot mindháromban az élethossziglan kitartó, kínzó téma, a házasságba zárt emberpárok válsága foglalkoztatja. Az írónak tán ezek a muvei estek leginkább áldozatául az ideologikus megközelítésnek, az ?osztályharcos? Móricz beskatulyázásának, holott a kiváló magyar pszichológiai regények sorába tartoznak ? leginkább Németh László Iszonyának eloképeiként olvashatók. A Móriczcal nem különösebben rokonszenvezo két pályatárs, Kosztolányi a húszas évekbol, Füst Milán már a negyvenes évekbol visszatekintve nevezi tökéletes remekmunek A galamb papnét. A református papi családokban játszódó kisregények egyszerre jelenítik meg hivatás és ösztönélet, huség és meddo vágy, ábránd és valóság drámáit, illetve a végletekig zárt, bezárt magyar élet elemi feszültségeit.