Tolnai ? eredeti nevén Hagymássy ? Lajos író, publicista, 1837-ben született.
A modern magyar irodalom egyik elohírnöke. Elemi iskoláit Gyönkön, a középiskolát Nagykorösön végezte, ahol négy évig Arany János tanítványa volt.
Tanulmányai befejezése után a pesti református fogimnázium latin és görög irodalomnak tanára lett.
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
990 ,-
Adatok
Raktári kód:
137248
ISBN:
9789633767542
EAN:
9789633767542
Gyártó kód:
4215
Megjelenés:
2012.
Oldalszám:
280
Nyelv:
magyar
Tolnai ? eredeti nevén Hagymássy ? Lajos író, publicista, 1837-ben született.
A modern magyar irodalom egyik elohírnöke. Elemi iskoláit Gyönkön, a középiskolát Nagykorösön végezte, ahol négy évig Arany János tanítványa volt.
Tanulmányai befejezése után a pesti református fogimnázium latin és görög irodalomnak tanára lett.
A Kisfaludy-társaság 1866-ban választotta be tagjai sorába. 1868-ban Marosvásárhelyre hívták meg lelkésznek, hol Erdély c. szépirodalmi lapjával a fováros figyelmét is maga felé tudta terelni.
Munkáival temérdek sok ellenséget szerzett magának# ezért értheto, hogy sokáig nem tudott megfelelo álláshoz jutni, mely küzdelmes életét valamivel kényelmesebbé tette volna.
Bámulatos tevékenységet fejtett ki az irodalom terén cikkeivel, tárcáival# volt ido, mikor egyszerre három regényét közölték a lapok. Végre 1889-ben a fováros szolgálatába jutott, elobb mint óraadó, majd mint rendes, s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. Sokféle próbálkozása közül, mellyel új irányt akart szabni irodalmunkban, kiváló nevezetességu Irodalom címu kritikai hetilapja (1887), melyet saját költségén adott ki és jórészt maga írta. 1902. március 19-én érte a halál Budapesten.
A sötét világ önéletrajzi regény. A mufaj indokolja az indulatok líraiságát, a magyarázkodást. Magamagáról beszél, de úgy, hogy sok érdekeset mond el azokról az évtizedekrol, amelyeknek nemcsak tanúja, hanem indulatos harcosa is volt.
Tolnai Sötét világa nem derus sétalovaglás a metaforák erdejében, az érzelmek sík és viruló mezején. Tolnai látásmódja pesszimista, szenvedélyes, a mélyen fekvo rétegere irányul, nyomott ido uralja a kedély egét, ellenséges, tövises, sáros vidék. Holott a 20. századot átélt ember számára a Monarchia, az elso világháború elotti idok szinte idillinek tunnek ahhoz képest, amit átéltünk itt a Kárpát-medencében az utóbbi hatvan-hetven-nyolcvan esztendoben. A sötét világban a 19. század magyar irodalmának (a kiegyezés utáni felemás modernizáció) sajátosan értelmezett világa tárul fel az egyéni sors keseruségén, kudarcain és megpróbáltatásain keresztül. A szerzo messze ívben elkerüli az adomát. Megaláztatások során buktat bennünket is keresztül, könnyen megutálnók talán azt a régi, Bernády György polgármester elotti erdélyi kisvárost, ha történetesen nem oda születünk, nem odajárunk iskolába-egyetemre, ha nem amott dolgozunk, ha nem tudnók, hogy azért derék emberek is éltek falai között, a Vártemplom árnyékában egykor s még talán ma is.
A modern magyar irodalom egyik elohírnöke. Elemi iskoláit Gyönkön, a középiskolát Nagykorösön végezte, ahol négy évig Arany János tanítványa volt.
Tanulmányai befejezése után a pesti református fogimnázium latin és görög irodalomnak tanára lett.
A Kisfaludy-társaság 1866-ban választotta be tagjai sorába. 1868-ban Marosvásárhelyre hívták meg lelkésznek, hol Erdély c. szépirodalmi lapjával a fováros figyelmét is maga felé tudta terelni.
Munkáival temérdek sok ellenséget szerzett magának# ezért értheto, hogy sokáig nem tudott megfelelo álláshoz jutni, mely küzdelmes életét valamivel kényelmesebbé tette volna.
Bámulatos tevékenységet fejtett ki az irodalom terén cikkeivel, tárcáival# volt ido, mikor egyszerre három regényét közölték a lapok. Végre 1889-ben a fováros szolgálatába jutott, elobb mint óraadó, majd mint rendes, s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. Sokféle próbálkozása közül, mellyel új irányt akart szabni irodalmunkban, kiváló nevezetességu Irodalom címu kritikai hetilapja (1887), melyet saját költségén adott ki és jórészt maga írta. 1902. március 19-én érte a halál Budapesten.
A sötét világ önéletrajzi regény. A mufaj indokolja az indulatok líraiságát, a magyarázkodást. Magamagáról beszél, de úgy, hogy sok érdekeset mond el azokról az évtizedekrol, amelyeknek nemcsak tanúja, hanem indulatos harcosa is volt.
Tolnai Sötét világa nem derus sétalovaglás a metaforák erdejében, az érzelmek sík és viruló mezején. Tolnai látásmódja pesszimista, szenvedélyes, a mélyen fekvo rétegere irányul, nyomott ido uralja a kedély egét, ellenséges, tövises, sáros vidék. Holott a 20. századot átélt ember számára a Monarchia, az elso világháború elotti idok szinte idillinek tunnek ahhoz képest, amit átéltünk itt a Kárpát-medencében az utóbbi hatvan-hetven-nyolcvan esztendoben. A sötét világban a 19. század magyar irodalmának (a kiegyezés utáni felemás modernizáció) sajátosan értelmezett világa tárul fel az egyéni sors keseruségén, kudarcain és megpróbáltatásain keresztül. A szerzo messze ívben elkerüli az adomát. Megaláztatások során buktat bennünket is keresztül, könnyen megutálnók talán azt a régi, Bernády György polgármester elotti erdélyi kisvárost, ha történetesen nem oda születünk, nem odajárunk iskolába-egyetemre, ha nem amott dolgozunk, ha nem tudnók, hogy azért derék emberek is éltek falai között, a Vártemplom árnyékában egykor s még talán ma is.
Vélemények
Hírek
