Mi a cirkusz? Milyen a magyar cirkusz? Hogyan jelenik meg a színpadon, a filmben, az irodalomban, a nyelvészetben, a szemiotikában, a képzőművészetben vagy éppen a heraldikában? Kötetünk a 24. Semiotica Agriensis konferencia anyagából készült tanulmányok szerkesztett változatát tartalmazza, és új szempontokat kínál a cirkusz kulturális jelentéseinek a megértéséhez:
Raktári kód:
256334
Kötésmód:
kartonált
Oldalszám:
326
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
5 990 Ft
Kötött ár:
5 391 Ft
Adatok
Mi a cirkusz? Milyen a magyar cirkusz? Hogyan jelenik meg a színpadon, a filmben, az irodalomban, a nyelvészetben, a szemiotikában, a képzőművészetben vagy éppen a heraldikában? Kötetünk a 24. Semiotica Agriensis konferencia anyagából készült tanulmányok szerkesztett változatát tartalmazza, és új szempontokat kínál a cirkusz kulturális jelentéseinek a megértéséhez:
Vezető hely Európában - nemzeti cirkuszművészetünk jelene és jövője (Fekete Péter) - Mi minden a cirkusz? - A cirkusz szemiotikája (Balázs Géza) - A cirkusz az, aminek nevezi magát (Pölcz Ádám) - A cirkusz szemiotikája és az archetípusok (Molnár Csilla - Márfai Molnár László) - Az öt érzékszerv művészete, avagy a multiszenzoros cirkuszi dramatur-giáról (Pál Dániel Levente) - Nevess, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz! - A bohóc szemiotikája a 20-21. századi popkultúrában (Tóth M. Zsombor) - Külső és belső mimézis a cirkuszfelfogás változásának tükrében (Pölcz Ádám) - A Fővárosi Nagycirkusz nézőkutatása (Török Katalin) - Konferanszié a tradicionális, valamint az újcirkuszi szerkezetben (Baranyai Vivien Kitti) - A Fővárosi Nagycirkusz lovas címere - szemiotikai és heraldikai elemzés (Kertész Ádám - Szabó Tamás) - Cirkuszábrázolás a kortárs művészetben (Hidvégi Petra - Pilgermayer Henrietta - Tóthfalussy Nóra) - Nevek a cirkusz világában (Már Orsolya) - A légtornászat irodalmi kapcsolatairól (Büky László) - A horrorfilmek porondjának sztárja: a bohóc mint rémfigura (Sípos Anna) - "Ha cirkuszt akarnak, akkor lesz cirkusz!" - A cirkusz reprezentációja Radványi Géza Circus Maximus (1980) című alkotásában (Záhonyi-Ábel Márk) - A cirkusz jelaktusa Angela Carter regényében (Tuba Márta) - Cirkusz és film kapcsolata, avagy a "cirkuszfilmek" filozófiája és pszichológiája (Kocsis László Levente) - Kísérlet egy kőszínházi előadás újragondolására: Zenebohócok (1925) (Rácz Ráhel) - Cirkusz-apokalipszis Federico Fellini Zenekari próba (1979) című filmjében (Deák-Sárosi László) - Cirkusz a színházban - A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásainak cirkuszművészeti vonatkozásai az 1970-1980-as években (Szabó Zsófia) - A csend művészetének szemiotikája - Marcel Marceau és Bip (Ortutay Katalin)
"A cél és az irány világos: elemelkedni a szórakoztatóipartól, és helyet foglalni a magas művészetek között. Ezt úgy érhetjük el, hogy komolyan vesszük a cirkusz örömét is. Komolyan vesszük a nézői figyelmet, a művészi munka méltóságát, a közösségi tapasztalat erejét, és komolyan vesszük mindazt, amit a cirkusz képes mondani a korról, amelyben élünk, és az emberről, akik vagyunk. Mert a cirkusz a nem lehetből a mégis megteremtésének a művészete."
- részlet Fekete Péter előszavából
Vezető hely Európában - nemzeti cirkuszművészetünk jelene és jövője (Fekete Péter) - Mi minden a cirkusz? - A cirkusz szemiotikája (Balázs Géza) - A cirkusz az, aminek nevezi magát (Pölcz Ádám) - A cirkusz szemiotikája és az archetípusok (Molnár Csilla - Márfai Molnár László) - Az öt érzékszerv művészete, avagy a multiszenzoros cirkuszi dramatur-giáról (Pál Dániel Levente) - Nevess, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz! - A bohóc szemiotikája a 20-21. századi popkultúrában (Tóth M. Zsombor) - Külső és belső mimézis a cirkuszfelfogás változásának tükrében (Pölcz Ádám) - A Fővárosi Nagycirkusz nézőkutatása (Török Katalin) - Konferanszié a tradicionális, valamint az újcirkuszi szerkezetben (Baranyai Vivien Kitti) - A Fővárosi Nagycirkusz lovas címere - szemiotikai és heraldikai elemzés (Kertész Ádám - Szabó Tamás) - Cirkuszábrázolás a kortárs művészetben (Hidvégi Petra - Pilgermayer Henrietta - Tóthfalussy Nóra) - Nevek a cirkusz világában (Már Orsolya) - A légtornászat irodalmi kapcsolatairól (Büky László) - A horrorfilmek porondjának sztárja: a bohóc mint rémfigura (Sípos Anna) - "Ha cirkuszt akarnak, akkor lesz cirkusz!" - A cirkusz reprezentációja Radványi Géza Circus Maximus (1980) című alkotásában (Záhonyi-Ábel Márk) - A cirkusz jelaktusa Angela Carter regényében (Tuba Márta) - Cirkusz és film kapcsolata, avagy a "cirkuszfilmek" filozófiája és pszichológiája (Kocsis László Levente) - Kísérlet egy kőszínházi előadás újragondolására: Zenebohócok (1925) (Rácz Ráhel) - Cirkusz-apokalipszis Federico Fellini Zenekari próba (1979) című filmjében (Deák-Sárosi László) - Cirkusz a színházban - A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásainak cirkuszművészeti vonatkozásai az 1970-1980-as években (Szabó Zsófia) - A csend művészetének szemiotikája - Marcel Marceau és Bip (Ortutay Katalin)
"A cél és az irány világos: elemelkedni a szórakoztatóipartól, és helyet foglalni a magas művészetek között. Ezt úgy érhetjük el, hogy komolyan vesszük a cirkusz örömét is. Komolyan vesszük a nézői figyelmet, a művészi munka méltóságát, a közösségi tapasztalat erejét, és komolyan vesszük mindazt, amit a cirkusz képes mondani a korról, amelyben élünk, és az emberről, akik vagyunk. Mert a cirkusz a nem lehetből a mégis megteremtésének a művészete."
- részlet Fekete Péter előszavából
Vélemények
Hírek