Kiadónk írójával Medveczky Balázzsal beszélgettünk a regényeiről és a jövőről. Az előző, 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutattuk be a regényed. Azóta közel egy év telt el. Dolgozol már a következő regényeden?
Olyannyira, hogy eggyel már kész vagyok, jelenleg a következőt követőn dolgozom. Amikor az elsővel kész lettem, hirtelen jött a másik. Hívő ember vagyok, ezt jelnek vettem. Bár témájukban, szereplőikben nincsenek átfedések, valahogy mégis az az érzésem, hogy egy kötetben kellene megjelenniük.
Eddig két regény, a „Vízenjárók” és a „Válasszatok!” jelentek meg a kiadónknál. Milyenek az olvasói visszajelzések?
Aki ma regényírásra adja a fejét, jobb, ha számol azzal, hogy nem lesz milliós olvasótábora. Sajnos ahhoz már öreg vagyok, hogy valamelyik valóságshowban országos hírnevet szerezzek, úgyhogy el kell fogadnom ezt az állapotot, de én szeretem így. Megtalálnak sokan ismerősök és ismeretlenek, akik olvasták a könyveimet, hovatovább értették is és szerették. Jó érzés, ha találsz a neten olyan video anyagot, ahol egy vidéki könyvtárban a te könyvedből olvasnak fel részleteket, vagy legutóbb egy véleménycikket az egyik napilapban a magyar dráma napja alkalmából, ahol egyenesen Molnár Ferenchez hasonlít a szerző az Ecc-pecc kimehetsz c. darabom kapcsán.
Nagyon különleges miden írásod hangulata. Egyszerre humoros és valóban irodalmi, elgondolkodtató. Mit szerettél volna tolmácsolni az olvasóknak a történeteiddel?
Vallom, hogy a legjobb regények történeteket mesélnek el. Vannak persze a világ- és a magyar irodalomban ettől eltérő példák számosan, de én hiszek abban, hogy az emberek szeretik a „meséket”. Jó, ha egy könyvnek van eleje, közepe, vége, fordulópontjai, jellegzetes karakterei, és azok között logikus kapcsolati rendszer. De a legfontosabb, hogy egyetlen mondatban összefoglalható legyen, mit akar elmondani. Az Olvasni Menő Kiadónál megjelent regényeim is ilyenek. A Vízenjárók arról szól, hogy az emberi igazságszolgáltatás olykor köszönő viszonyban sincs Isten igazságával. A Válasszatok! arról, hogy egyetlen társadalmi berendezkedés sem lehet tökéletes, hiszen emberek alkotják, akik gyarlók. Utóbbinak ezért az az alcíme, hogy „demokritikai irrealista regény”. Mindezeket a felvetéseket ugyanakkor igyekszem szórakoztató és izgalmas formában megírni.
Mikorra várhatják az olvasóid a következő regényed?
Az író ír, a kiadó kiad. Az íráshoz csak ötlet kell, amit mindig tálcán kínál a világ, no meg idő, amiből sajnos kevesebbet. Ennek ellenére lassan két regény lesz a fiókban. Viszont a kiadás üzleti vállalkozás, a kiadó dönti el, hogy mikor rentábilis. De, mint mondtam, hiszek Istenben. Ha eljön az ideje, megjelenik, amit írtam.
Balász! Mi pedig hiszünk benned!