Így lettem bérgyilkos

Hatvany Istvánnal és dr. Gulyás Krisztiánnal beszélgettünk a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon debütáló, Így lettem bérgyilkos című kötetükről, ami az „OM” – olvasnimeno.hu könyvek gondozásában lát napvilágot órákon belül.

Hogyan kezdődött a munkakapcsolat, aminek egy szenzációs doku-regény lett az eredménye?

dr. Gulyás Krisztián: István még az un. Hableány-ügyben készített velem néhány interjút, ekkor találkoztunk először. Megjegyzem, az interjúk annyira jól sikerültek, hogy az egyik után meg is fenyegettek az irodám előtt. Fel akarták gyújtani az irodámat és persze velem is mindenféle egészségkárosító dolgot helyeztek kilátásba. Ez a szituáció viszont egyértelműen meggyőzött arról, hogy István nagyon jó szakember, hiszen a velem készített műsor hatására éltem meg ezeket az élethelyzeteket, azaz markáns hatást tudott kiváltani a műsora. Dér Csaba ügyében ezek után már szinte magától értetődő volt, hogy együtt fogunk dolgozni. Ennek a közös munkának a koronája a könyv.  

Hazánk talán legismertebb védőügyvédje vagy. Számos nagy port kavaró ügy kötődik a nevedhez. Milyen érzés volt testközelből megismerni Dér Csabát a csantavéri halálosztót? Mi volt az első benyomásod róla?

dr. Gulyás Krisztián: Köszönöm a méltató szavakat, igyekszem a „legnagyobbak között játszani”! Mindenképpen érdekes embernek ismertem meg Dér Csabát. Ugyanakkor tisztában voltam azzal, hogy aki ennyire kontrolláltan képes véghez vinni ilyen cselekedeteket, mindenképpen egy nagyon erős személyiségű ember kell, hogy legyen. Dér Csabát tehát ennek megfelelően kezeltem – és kezelem mind a mai napig is. Ki kellett vívnom a bizalmát és tulajdonképpen az ügyvédi munkám első időszaka szinte ebből állt. Mindig előre megbeszéltük, hogy mikor fogunk találkozni – ekkor szinte minden héten találkoztunk – és konzekvensen figyeltem arra, hogy betartsam, amit ígértem. Például, hogy melyik napon mikor találkozunk. Azt azonban elsőre láttam, hogy bármilyen furcsán is hangzik, de Dér Csaba alapjában véve nagyon jó ember. Nem szabad kizárólag a büntetőügyek miatti tetteire fókuszálni, el kell azoktól távolodni, és megmutatkozik, milyen ember is. Nagyon sokat beszélgettünk, többek között erről is. Hogy milyen élethelyzetek kisérték végig, amiknek aztán ez lett a vége. Egyébként még az egyik nyomozó is megjegyezte az ügy elején, amikor hozzám került Dér, hogyha nem tudnánk ezeket a büntetőügyeket, sosem gondolnánk, hogy mit tett. És ez a meglátása abszolút igaz is volt. Ha nem beszéltünk az ügyeiről, akkor a témát pontosan az átlagos két férfi között lezajló beszélgetésként kell elképzelni. Csajok, autók, bulik stb. Semmi nem utal a tetteire, arra, hogy ki ő.     

Gyakorlott és neves újságíróként/riporterként számos izgalmas ügyet tártál a nyilvánosság elé szövegben és képileg is a „Riasztás” című műsorban. Miben volt másabb Dér Csaba ügye, amiért megírtad, miért őt választottad az első könyv anyagának?

Hatvany István György: Egyszerűen nem volt más választásom, nem tudtam elkerülni a sorsom. 1999 óta dolgozom bűnügyi tudósítóként, és úgy terveztem, hogy ha nyugdíjas leszek, megírom a számomra legérdekesebb történeteket: úgy képzeltem, hogy ülök majd a teraszon, iszogatom a boromat, pipázgatok és közben ütöm a klaviatúrát. Nem így alakult… Dér Csabára olyan kemény sorsot mért a Jóisten, ami kevés embernek jut ki. Hatévesen már nevelőszülőkhöz került, mert a vadállat apja miatt kiemelték a családból. Aztán intézetis gyerek lett, ahonnan állandóan megszökött. 13 évesen már menő csempész volt, 14 évesen kézigránátot dobott rá az egyik bandavezér. A testvérét megölték, az anyja öngyilkos lett. 23 évesen – fényes nappal, egy menő étteremben – kivégezte az egyik legnagyobb szerb maffiavezért. Ezt a sztorit nem lehet kihagyni, úgy gondolom.  

Mi a célotok azzal, hogy Dér Csaba naplóját, vallomásait, visszaemlékezéseit ebben a formában nyilvánosságra hozzátok?

Hatvany István György: Ahogy fent említettem, Dér Csaba egy igazi bűnügyi kuriózum. Nem lehet mellette szó nélkül elmenni. És ami érdekes: a gyilkosságairól fotók és még videók is készültek. Szerbiában és Hollandiában is rögzítette a biztonsági kamera. Kevés ilyen jól dokumentált gyilkossággal találkoztam az elmúlt 24 évben. És a lényeg, hogy kaptam egy köteg kéziratot is, egy napló részleteit.

Volt-e számodra nehéz pillanat Dér anyagainak feldolgozása közben?

Hatvany István György: Nyugodtan kijelenthetem, hogy csak nehéz pillanatok voltak. Először is, ez egy kézirat, Dér Csaba komoly akcentussal beszél, és ez meglátszik az kéziratban is. Hetekig böngésztem, válogattam a sok-sok összedobált papírt, fotókat, próbáltam egy képet összeállítani a fejemben az életéről. Próbáltam beleélni magam a helyébe. Annyi szerencsém van, hogy hamarabb születtem, mint ő, ismerem a szerb viszonyokat, jártam akkoriban a szerb piacokon, és személyesen is ismertem Magda Marinko egyik áldozatát. Ez a momentum azért érdekes, mert Dér Csabának is van róla egy sztorija. Egy olyan sztori, ami az egész életét megváltoztatta. De erről majd a könyvben olvashatnak az érdeklődők. Szóval nem volt egyszerű, de a történettel rögtön tudtam azonosulni.

Számos támadás ért téged Dér tárgyalása közben is. Nem félsz attól, hogy ezek újra lángra kapnak? Nem foglalkoztam ezekkel a támadásokkal.

dr. Gulyás Krisztián: Sosem szoktam. Védő vagyok. Az a munkám, hogy mindent megtegyek a Védencemért egy büntetőeljárás során, amit a jog lehetővé tesz. Azaz minden törvényes eszközzel harcoljak érte. Ezt ugyanúgy megteszem bárki másért is ugyanis sose feledjük el, nagyon könnyen-és gyorsan lehet büntetőeljárás alá kerülni. Gondoljunk csak bele egy komolyabb közúti baleset okozásába. És máris kattanhat a bilincs…. Dér Csaba ügye abszolút az a típusú ügy volt, ahol vagy teljes mellszélességgel „beleállunk úgymond” vagy pedig szinte hagyjuk, hogy magától folyjék az eljárás. Ki-ki vérmérsékletéhez mérten választja valamelyiket. Én az első kategóriába tartozom.   

Kinek ajánljátok ezt a doku-regényt?

Hatvany István György: Könnyen azt gondolhatják az emberek, hogy ez a könyv egy „gyilkolászós” könyv. Egyáltalán nem erről van szó. Leginkább egy fiatal fiú életéről írtam, aki állandóan menekült a rossz sorsa elől. Olyannak embernek látom, mint aki egész életében próbált felmászni az erkölcsi létrán, de maga a létra süllyedt a pokolba vele együtt.

Ha jól tudom a doku-regénynek van egy különleges küldetése. Elárulod azoknak, akik nem tudják, hogy mi is a könyv szuperereje?

dr. Gulyás Krisztián: Dér Csaba már több alkalommal megmutatta, hogy mennyire fontos neki az, hogy segítséget nyújtson olyan nőknek és gyerekeknek, akik rendkívül nehéz élethelyzetben vannak. Az első ilyen az volt, amikor a Szilas-pataknál meggyilkolt Vetula László lányának, Vetula Viviennek adományozott 1 millió forintot. Vivien elmondta, hogy már önmagában ezzel a gesztussal sokkal több segítséget kapott, mint amennyit az édesapjától egész életében. Aztán ott volt Szigeti Mónika ügye. Tőle az ingatlan maffia csalta ki a házát és az utcára került a gyermekeivel. Neki szintén 1 millió forintot adományozott Csaba. Ekkor tudtuk viszont csak meg, hogy ezzel sokkal nagyobb segítséget adott, mint amire bárki is számított. Ugyanis ezzel megnyílt Mónika előtt a lehetőség, hogy visszaszerezze az ingatlanát. Ami végül sikerült is. Itt szeretnék köszönetet mondani volt tanáromnak a Debreceni Egyetemről, Dr. Matúz Györgynek, aki segített ebben az eljárásban. Nélküle szerintem nem jártunk volna sikerrel. Szóval az a bizonyos szupererő pontosan ebben rejlik, hogy szeretnénk tovább vinni Dér Csaba ezen szándékát és a bevétel egy részéből az előbb említett emberekhez hasonló élethelyzetben lévőkön szeretnénk segíteni. A könyv tehát egy ilyen küldetést is magában hordoz.   

Hazánkban nagyon népszerű a „gengszter és maffia” irodalom. Miben másabb az „Így lettem bérgyilkos”, mint számos más kiadvány?

Hatvany István György: :em egy szokványos maffiózós könyvet akartam írni. Inkább egy olyat, ami egy gyilkos szemüvegén keresztül mutatja be az 1980-as, 1990-es évek Szerbiáját. Egy picit törikönyv is lett, úgyhogy akár a fiatal felnőttek is nyugodtan elolvashatják, de 18 éven aluliaknak nem ajánlom!

Mikorra várható új kötet?

Hatvany István György: Ez egy fontos kérdés. Az első kötet ugyanis Dér Csaba születésétől 24 éves koráig, az első gyilkosságig dolgozza fel az életét, és csak a második könyv szól majd a szabadulása utáni időszakról. Bízom benne, hogy tavaszra elkészül a folytatás.

Bízunk abban, hogy a következő „OM” olvasnimeno.hu könyvünk is olyan sikeres lesz, mint amilyen siker elött áll az Így lettem bérgyilkos!