Anomáliák

Mesélj egy kicsit magadról: mióta írsz, és hogyan került közel hozzád a science fiction világa?

Az írás a kreativitásom megélésének egy nagyon jó formája. Huszonéves korom óta rendszeresen írok, néha kisebb szünetekkel, például amikor a kreatív énemet a munkám foglalja le. Alapvetően a kortárs szépirodalmat szeretem, sok olyan kedvenc szerzőm van, akik nem science fiction-t írnak, de azért megjelenik a műveikben a fantasztikum (Viktor Pelevin, Vlagyimir Szorokin, David Mitchell, vagy hogy egy magyar írót is említsek, Térey János).

Mi volt az első gondolat vagy ötlet, amelyből az Anomáliák megszületett?

Mi történik akkor, ha létezik egy olyan tárgy, ami nem létezhetne? Azt nem tudtam, hogy miért, mikor, hogyan jön létre ez a tárgy, de izgalmas gondolat volt, és elkezdtem kideríteni, mi lehet az oka.

A könyv alternatív valóságokkal, furcsa eltérésekkel és megmagyarázhatatlan jelenségekkel játszik. Miért pont ez a téma fogott meg?

Az alapötlet elkezdett foglalkoztatni, mégis, micsoda anomáliák létezhetnek egyáltalán. A holdra szállás nagyon megtetszett, az megadta az évszámot, amihez aztán kerestem más anomáliákat is 1969-ből, aztán eszembe jutott, hogy hé, hiszen én is akkor születtem, és utána teljesen beszippantott a történet, meg akartam tudni, mi történhetett, és ehhez meg kellett írni a könyvet. 

Mennyire volt tudatos döntés, hogy a történet ne csak sci-fi legyen, hanem nyomozós, kalandos és helyenként humoros is?

Nem tudatos döntés volt, alapvetően így írok. 

A regényben különös tárgyak és dokumentumok bukkannak fel, amelyek mintha egy másik világból származnának. Van olyan elem a könyvben, amelyet különösen szeretsz?

A holdra szállásról szóló újságot, az volt az első, amit kitaláltam, tulajdonképpen ennek köszönhetem a könyvet. 

Hogyan születtek meg a főbb szereplők? Inkább előre megtervezted őket, vagy írás közben formálódtak?

Nem tervezek meg előre semmit, fejezetről fejezetre haladok, és maximum egy fejezettel járok fejben az éppen írt előtt. Lépésről lépésre épül fel minden, ha kell egy új karakter a történet miatt, akkor az megszületik.

Milyen olvasóknak ajánlanád leginkább az Anomáliák című könyvet? Csak sci-fi rajongóknak, vagy azoknak is, akik ritkábban olvasnak ebben a műfajban?

Inkább a kortárs irodalmat kedvelőknek ajánlom. A sci-fi rajongóknak talán ez nem eléggé hard sci-fi, mert a mi korunkban, a mi világunkban játszódik, csupán egy kis furcsasággal megfűszerezve ez a világ. Az anomáliákkal.

Íróként mi volt számodra a legizgalmasabb része ennek a történetnek: a világépítés, a karakterek, a rejtélyek vagy maga a cselekményvezetés?

Alkottam egy rejtélyt, aztán ki akartam deríteni, hogy mi lehet a kiváltó oka. Nekem az írás ugyanolyan izgalmas intellektuális utazás volt, mint ahogyan - reményeim szerint - az olvasóknak is lesz. 

Mit szeretnél, milyen érzéssel tegye le az olvasó a könyvet az utolsó oldal után?

Ez jó volt, mit írt még ez a fickó?

Dolgozol már új történeten, vagy van olyan ötleted, amelyet szívesen megírnál a közeljövőben?

Van témám, írok folyamatosan, ha sokan lesznek olyanok, mint az előző válaszomban a fiktív olvasó, akkor ki is fog derülni, min dolgozom :)