Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

Csabai Márk: Nem mondhatsz nemet!

2019-01-04

Nehezen tudtam letenni ezt a könyvet, és bár bevállaltam a nagycsaládi karácsonyi összejövetelt, de még a tradicionális pástétom készítése közben is fél szemmel Endre történetét olvastam.

Nehezen tudtam letenni ezt a könyvet, és bár bevállaltam a nagycsaládi karácsonyi összejövetelt, de még a tradicionális pástétom készítése közben is fél szemmel Endre történetét olvastam. Endre első blikkre jó arc: nagyon menő író, akinek látszólag tökéletes az élete, hiszen sikeres, egy komoly kiadó és egy buldózer menedzser van a háta mögött, a barátnője szuper csaj, nem az a tucat szilikonos-nyávogós fajta, hanem okos és dögös, akivel a következő lépés a szigorú társadalmi koreográfia szerint valószínűleg az esküvő, ráadásul írónk még jó pasi is és a média is szereti.

 

A kísértésnek azonban ő sem tudott ellenállni, mert hiába a tökéletes barátnő, a kémia gyakran átveszi a kormányt a férfiasság fölött, és ettől a legsimább élet is fenekestül felfordulhat. Endre a csillivilli álomvilágból hirtelen a saját valóságában találja magát, ahol egy titokzatos zaklató szisztematikusan szeretné szétrobbantani az életét. De az is lehet, hogy valami teljesen más van a háttérben. A történetet az összes központi szereplő szemszögéből megismerhetjük, és közben bepillantást nyerünk a kulisszák mögé. Valamennyi karakter egyébként annyira ismerős embertípus, hogy olvasás közben nem hagyott békén a kisördög, és folyamatosan azt találgattam: vajon mennyi a valóság és hol kezdődik a fikció, hiszen az írót, Csabai Márkot is fenyegette már rajongója.

A közösségi hálón bombázta levelekkel, naponta húsz-harminc üzenetet küldött neki pontosan úgy, ahogy a regényben történik. Ez a kívülről nézve egó simogató rajongás azonban tapintható pokollá válik, ha a zaklató amúgy istenigazából beindul. A klasszikus krimi szerkezetet egyébként végig átszövi egy izgalmas lélektani működés is, amelynek szálait követve még az is lehet, hogy a tettes valójában áldozat, és a kommunikáció és a manipuláció között észrevétlenül mosódnak el a határok. Elég nehezen állom meg, hogy ne szpojlerezzek, ezért csupán leszűröm a tanulságot: ugyan Agatha Christie a legjobb történeteit a konyhában, mosogatás közben találta ki, ez fordítva nem működik. Az izgalmas krimit ne főzés közben olvasd, mert annyira beszippant a sztori, hogy sanszosan kimarad a só a pástétomból -ahogy ez idén nálunk történt.

A könyvet itt megvásárolhatod!

Szerző: Urmai Gabriella

További cikkek

Márquez mágiája: Száz év magány

Van egy könyv, amit minden évben elolvasok. Egy különös karakterű német színész, Rupert Seidl karácsonyi ajándéka volt Gabriel García Márquez Száz év magány című családregénye. Azonnal bevonzott Macondo és a Buendíák története. Éppen szerelmes voltam egy vad és megfoghatatlan férfiba, aki mindig váratlanul állított be hozzám, szenvedélyesen ölelt, aztán eltűnt az életemből, hogy újra visszatérjen. Olyan volt, mint a zabolátlan José Arcadió, aki kalózokkal járta be a világot, és amikor hazatér, magába bolondította Rebecát.

Tovább
A könyvek drágák, nekem erre nincs pénzem!

A címben szereplő mondat sok ember száját elhagyja, legalábbis ez az egyik vezető ok, amit az emberek említenek, amikor az a kérdés, hogy mégis miért olvasnak keveset (vagy miért nem olvasnak egyáltalán). Tény és való: a könyvek pénzbe kerülnek, némelyek nem is kevésbe. Sokak szemében rontja az értéküket, hogy nem megújuló a tartalmuk, tehát fizetnek értük sokszor elég borsos árat, aztán egyszer kiolvassák, és kész, nincs több új információ. Éppen ezért számos ember, még ha érdekes is lenne számukra egy könyv, úgy dönt, inkább nem veszi meg.

Tovább
„A szegény embereknek nagy tévéjük van, a gazdagoknak nagy könyvtára”

Ezt a mondást sokan hallhattuk már, az értelmét kibogozni viszont nem mindenkinek sikerül. Mi köze a tévének és a könyveknek a szegénységhez, gazdagsághoz? Ránézésre semmi, legalábbis nem feltétlen logikus, hogy a szegény embereknek nagy lenne a tévéjük. A nagy tévé drága. A gazdag ember pedig miért is kellene, hogy halmozza a könyveket? Persze ha kicsit okosabbak vagyunk, tudjuk, hogy nem feltétlenül kell szó szerint értelmezni a mondást, inkább átvitt értelemben rejt mondanivalót.

Tovább
Fog-e tudni egy diszlexiás valaha rendesen olvasni?

A diszlexiások esetében fontos tudni, hogy nem arról van szó, hogy lusták lennének olvasni, vagy esetleg buták lennének. Egész egyszerűen számukra sokkal fárasztóbb és több energiát igénylő folyamat az olvasás, mint másoknak. Persze ez már magával hozza, hogy a diszlexiások nem is szívesen olvasnak, hiszen számukra kicsit sem kikapcsoló, vagy pihentető tevékenység, hanem kőkemény agymunka. Pedig éppen a diszlexiásoknak kellene komolyabb figyelmet fordítani az olvasásra, a képesség ugyanis nagymértékben fejleszthető.

Tovább
Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem