Nincs engedélyezve a javascript.
Telcs Ede éremművészete
Telcs ?Ede (1872–1948) szobrász- és éremművész élete, valamint munkássága három országhoz kötődik: Szerbiához, Magyarországhoz és Hollandiához. Szabadkán nőtt fel, ehhez a városhoz fűzik gyermek- és iifjúkori színes emlékei. Itt állították fel 1901-ben első köztéri szobrát, az Erzsébet királynő mellszobrot.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
3 990 ,-
Online ár:
3 352 ,-

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok
Raktári kód:
161257
ISBN:
9788632309494
EAN:
9788632309494
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
238
Nyelv:
magyar
Telcs ?Ede (1872–1948) szobrász- és éremművész élete, valamint munkássága három országhoz kötődik: Szerbiához, Magyarországhoz és Hollandiához. Szabadkán nőtt fel, ehhez a városhoz fűzik gyermek- és iifjúkori színes emlékei. Itt állították fel 1901-ben első köztéri szobrát, az Erzsébet királynő mellszobrot. Ennek a városnak ajándékozta az első nemzetközi sikert aratott alkotását, A két bornemissza (1893) szoborcsoportot, a szabadkai gimnáziumnak pedig az Állami Nagy Aranyérmet, amellyel 1908-ban tüntették ki. Topolyán és Szilágyin köztéri szobra áll, Apatinban pedig egy általa készített síremlék található. Szobrászművészetéről, így a felsorolt példákról is, bővebben a második kötetben írunk, most pedig éremművészetét mutatjuk be, amelynek példáit a Szabadkai Városi Múzeumban és a belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményében is őrzik. Iifjúságának városában, a Szabadkai Városi Múzeum Vajdasági Magyar Galéria (1830–1930) című állandó tárlatán, egy különálló kisebb termet kapott, mert vajdasági kötődése mellett Szabadka és a tágabb régió első akadémiai képzettségű szobrászművésze. (Baranyi Anna)
Vélemények
 
Hírek