A halhatatlan ember

„A történelem mindenekelőtt szórakoztató, ez igen helyes megközelítés. Ha a reményt hajszoljuk benne, az már sokkal keserűbb játék.” 1986. Kurt Vonnegut Genfben tölti az idejét, szintén itt tartózkodik Jorge Luis Borges, aki meghívja írótársát magához, és egy játékra invitálja. Ez az örök játék, melyért mindketten rajonganak: Borges mesél egy történetet, és ha Vonnegut elhiszi, Borges nyer. A regényben a két író karakterén, világaik jellemzőin túl Madách művének hangulata köszön vissza. A halhatatlan Logosz útján, különböző metamorfózisai során a lázas megváltáskísérletek és ezek katasztrofális kudarcai váltakoznak – míg csak egy rózsakertben célhoz nem ér.