Madách Imre (1823-1864) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései, amelyek nem érthetők teljesen a drámaköltő sorsa, sorsának mélypontjai és magaslatai nélkül.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
1 290 ,-
Online ár:
1 084 ,-
Adatok
Raktári kód:
214912
EAN:
9789632522111
Megjelenés:
2023.06.19.
Kötésmód:
kartonált
Oldalszám:
192
Nyelv:
magyar
Madách Imre (1823-1864) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései, amelyek nem érthetők teljesen a drámaköltő sorsa, sorsának mélypontjai és magaslatai nélkül.
A jogot végzett, művészi babérokra is törő, köznemesi származású ifjú neveltetésének és nyilván habitusának megfelelően tenni kívánt hazájáért. Ez számára - mint korából és korosztályából annyiaknak - nem kérdés, evidencia volt! A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza. Egyéni fájdalma és a haza fájdalma nélkül a magyar irodalom talán legegyetemesebb műve nem születhetett volna meg.
Ádám sorsában önmaga, a magyarság és az emberiség sorsát is megfogalmazta: a csalódások és az újrakezdések sorozatát. Az ember történetét a történelemben! Az ismert irodalomtörténeti tények: Madách Az ember tragédiáját 1859 februárjától 1860 márciusáig írta, vidéki magányában, kételyektól, sötét gondolatoktól gyötörten. Az Arany Jánoshoz eljutott műre - kisebb javításokat javasolva - maga Arany ütötte rá a remekmű máig érvényes súlyos pecsétjét. Az idő, a múló idő újabb és újabb kérdőjeleket vetett föl a kivételes alkotás természetrajzához illően, de sosem az értékei miatt!
Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, tehát klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére.
A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet! Kaiser László
A jogot végzett, művészi babérokra is törő, köznemesi származású ifjú neveltetésének és nyilván habitusának megfelelően tenni kívánt hazájáért. Ez számára - mint korából és korosztályából annyiaknak - nem kérdés, evidencia volt! A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza. Egyéni fájdalma és a haza fájdalma nélkül a magyar irodalom talán legegyetemesebb műve nem születhetett volna meg.
Ádám sorsában önmaga, a magyarság és az emberiség sorsát is megfogalmazta: a csalódások és az újrakezdések sorozatát. Az ember történetét a történelemben! Az ismert irodalomtörténeti tények: Madách Az ember tragédiáját 1859 februárjától 1860 márciusáig írta, vidéki magányában, kételyektól, sötét gondolatoktól gyötörten. Az Arany Jánoshoz eljutott műre - kisebb javításokat javasolva - maga Arany ütötte rá a remekmű máig érvényes súlyos pecsétjét. Az idő, a múló idő újabb és újabb kérdőjeleket vetett föl a kivételes alkotás természetrajzához illően, de sosem az értékei miatt!
Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, tehát klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére.
A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet! Kaiser László
Vélemények
Hírek
