„A hajdani falusi tanító ma az egész magyarság tanítómestere. Elméletek, ködös magyarázatok helyett kezdjük őt olvasni. Nem lehet letenni könyveit. Prózája maga a természetesség. Ami először feltűnik az olvasónak, az egyenletes, sugárzó melegsége. Szelíd és egyszer .”
„Öntudatosan figyelte magát, az embereket, a nyelvet, melynek nemcsak ihletes írója, hanem tudós művelője is volt.”
„A hajdani falusi tanító ma az egész magyarság tanítómestere. Elméletek, ködös magyarázatok helyett kezdjük őt olvasni. Nem lehet letenni könyveit. Prózája maga a természetesség. Ami először feltűnik az olvasónak, az egyenletes, sugárzó melegsége. Szelíd és egyszer .”
„Öntudatosan figyelte magát, az embereket, a nyelvet, melynek nemcsak ihletes írója, hanem tudós művelője is volt.”
Egész népekkel labdázó történelem és a hozzá képest semminek látszó ember köznapi vágyai ütköznek össze Gárdonyi 1902-es regényében. A szétomló római birodalom és a világhódító hun invázió roppant viadalában keresi a helyét egy fiatalember, Zéta, akinek még a neve sem a sajátja, s aki nem lehet ura a sorsának, bármilyen ésszel és tehetséggel áldotta is meg az ég. Az ő élettörténetét követve jut el az olvasó Attila, az "isten ostora" udvarába, az irtózatos catalaunumi csatatérre, sátrak, templomok és paloták világába, kultúrák, vallások, hatalmi játszmák - és reménytelen szerelmek ütközeteibe.