A lovassport története

(E-könyv)

Lovik Károly (Budapest, 1874. március 9. ? Budapest, 1915. április 19.) magyar író, újságíró, szabadkomuves, nemzetközi híru lótenyészto, és szakíró.
1874-ben született Budapesten.

Gyermekkorát eperjesi rokonainál tölti. Késobb Kolozsvárott, és Pesten jogot hallgat. 

1893-tól hírlapíróként dolgozik.

1904-ben lovával megnyeri a Szent István-díjat. E díjjal hívja fel magára Bérczy Károly (fordító, sportújságíró, a Vadász és vesenylap foszerkesztoje) figyelmét, aki tanítványának fogadja. 

1911-ben a MTA Péczely-díjjal tünteti ki (Vándormadár c. muve). 

Haláláig A Hét címu folyóirat munkatársa.

Utolsó muve a korai halála miatt félbemaradt Görgey regény részlete.
Regényeiben,elbeszéléseiben megalázott kishivatalnokok, vidéki dzsentrik, unatkozó katonatisztek szerepelnek. Ábrázolásmódja a realizmus és az újromanticizmus között helyezkedik el.